2020. október 30. – MOHA-Mozdulatművészek Háza

Az előadás az élet, a halál, a gyász, a túlvilág, és a különböző dimenziók témáját vizsgálja. Valójában mi is a lét? Lehetséges-e a dimenziók közötti átjárás? Létezik-e másik dimenzió egyáltalán? A 25 éves Magyar Mozdulatművészeti Társulat szinte túlvilági hangulatot teremt a színpadon a Dimenziók című darabjában.

Rétegről rétegre tárul fel a nézők számára a jelentés, látunk egyre mélyebbre, miközben távolodunk és elmerülünk ebben az éteri világban…

A háttérvetítés teremt újabb síkot, így válik az előadásban szereplő – a testben és lélekben is jelen levő – táncosok teste térbeli vászonná.

Rendező-koreográfus, koncepció:

Pálosi István

Előadók:

Frank Rebeka, Gerlits Nikolett, Haraszti Adrienn, Pálosi István

Zeneszerző:

Halász Gábor

Operatőr, vágó, vizuális effektek:

Spitzer Fruzsina, Ruzsa Dénes

Jelmez:

PI

Jelmez kivitelező:

Matisz Gábor

Grafika:

FOM

Technikus:

Mag Viktor “Vuki”

Fotók:

Dusa Gábor

2019. augusztus 24. – Műcsarnok

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat és a Mándy Ildikó Társulata közös produkciója

Az Erőtér című előadásunk mozdulatépítészettel alkot szakrális teret, a síkok, szintek és irányok mentén felhasználva az emberi mozdulatlehetőségeket és formákat. Az előadás a magyar moderntánc-tradícióból építkezik, a Dienes Valéria által 1912-ben létrehozott orkesztika mozdulatrendszer négy alappillérét – a plasztikát, a ritmikát, a dinamikát és a szimbolikát – vizsgálva.

Rendezés, koreográfia:

Pálosi István

Előadók:

Barna Zsuzsa, Haraszti Adrienn, Mándy Ildikó, Pálosi István, Seres Bea, Szőke Anna, Tóth Csaba, Závodszky Rita

Fotók:

Csorba Károly

2019. június 21-22. – MOHA-Mozdulatművészek Háza

A Hommage a Kovács Éva rekonstrukciós előadás E.Kovács Éva 1947-es eredeti szóló koreográfiáinak újra színpadra helyezése. A Társulat művészeti munkásságának egyik fontos eleme a klasszikus mozdulatművészeti alkotások felújítása, melyek sorában a Hommage a Kovács Éva című darab a legfrissebb.

Az egykori szólók leírása nagyon részletesen fennmaradt, pontos zenei leírásokkal.

A mozdulatról-mozdulatra lejegyezett leírások alapján rekonstruált darab eredeti zenékre, az eredeti jelmez leírások és fotók alapján elkészített új jelmezekben kerül bemutatásra.

A felújított szólók:

1. Bach: Könyörgés
2. Mozart: Lámpa
3. Chopin: Romantikus gondolatok (3.1. Szenvedés, 3.2. Tánckedv, 3.3. Győzelmi ének)
4. Debussy: Jellemek
5. Brahms: Cellában
6. Sjögren: A balga lány

Tánc:

Gerlits Nikolett, Haraszti Adrienn, Závodszky Rita, Pálosi István

Támogatók:

Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Orkesztika Alapítvány – MOHA-Mozdulatművészek Háza

Koreográfiai rekonstrukció, látvány:

Fenyves Márk (1973-2018), Pálosi István

Jelmez:

Matisz Gábor, Fény: Mándy Ildikó

Fotók:

Csorba Károly, Dusa Gábor

2018. november 13. – Műcsarnok

Ez az előadás tánctörténeti kuriózum volt. 2018. november 13-án, a Rejtett történetek című életreform kiállításon a Műcsarnokban 50 fős Mozdulatkórus került bemutatásra, Pálosi István és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, a Magyar Mozdulatkórus és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színész és tánctagozatos növendékeinek előadásában. Az előadás kiindulópontja Dr. Dienes Valéria orkesztika mozdulatrendszerének négy alappillére: tér – idő – erő – kifejezés. Mozdulati kutatásuk fókusza a kiállításhoz felépített tér, az Adolphe Appia színpad, mint térinstalláció, a természetes emberi mozdulat alapja: a lépés–járás mozdulatformái. Egyben búcsú Fenyves Márktól…

2019. január 17. – Műcsarnok

A Rejtett történetek című életreform kiállítás záró eseményeként valósult meg a Műcsarnokban. Az előadás fókusza a hangokban, ritmusokban, mozdulatokban kifejezett áhítat. Az élő imádság, melyben Kelet Nyugat összeér, a pillanatban, melyben egyszerre tekintünk vissza az emlékeinkre és tárjuk ki magunkat a jövő felé Dienes Valéria, Fenyves Márk, Kodály Zoltán és Bartók Béla nyomdokain.

Koncepció-rendezés:

Pálosi István, mozdulatművész

Tánc:

Pálosi István, valamint Miskolczi Renátó és Reiszner Dárió, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium növendékei

Zene:

Földiné Irtl Melinda zenész, buddhista tanító

Bemutató: 2018. április 10. – Óbudai Általános Iskola

Gyermekeknek szóló koprodukciós előadásunkat az Óbudai Danubia Zenekarral hoztuk létre. Hámori Máté (a zenekar művészeti vezetője) rendezésében, Fenyves Márk és Pálosi István koreográfiájában elevenedik meg egy új mese, élő zenekar előadásában, kezdve az őskortól napjainkig, és a Star Wars-ig, bemutatva korszakról korszakra a zenei műfajokat, hangszereket, táncokat és stílusokat.

Koreográfia:

Fenyves Márk és Pálosi István

Rendezés:

Hámori Máté

Táncosok:

Závodszky Rita, Balogh Csongor/ Reiszner Dárió

Zene:

Óbudai Danubia Zenekar

Bemutató: 2017. május 26. – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény

Előadásunk a múlt századi nagy alkotók bemutatásának, újragondolásának folytatása. Társulatunkra jellemző a nagy textíliák használata, melyet ebben a darabban sikerült kihasználni, így méltó emléket állítani a 20. század nagy látványszínházi táncosának Loie Fullernek.

Az est sok kis etűdből áll, szólók, duók, triók és csoportos kis és nagy fátylas koreográfiákból, melyek etűd fűzérként (tánckoncertként) egy nagy előadásként vagy részleteiben is előadhatóak, színházi térben és azon kívül egyaránt.

6-12 Táncművésszel alkottuk meg az új szerpentintánc variációkat, melyhez technikai alapot az E. Kovács Éva Mozdulatművész Mesternőnk által 40 év alatt kidolgozott fátyoltechnika és az általunk továbbfejlesztett és tanított fátyoltánc technika adja. Mind készültek az etűdök.

Koreográfia:

Fenyves Márk (1973-2018) és Pálosi István

Előadók:

Barna Zsuzsa, Éder Barna, Fenyves Márk (1973-2018), Pálosi István, Petőcz Judit, Seres Bea, Szőke Anna, Tóth Csaba, Závodszky Rita

Zene:

klasszikus zenei montázs, kortárs – modern zenei mix (DJ ER)

Bemutató: 2014. május 20. – Nemzeti Táncszínház

Az emberi életet – a „valóság misztériumát” – ősi törvényekben írt szabályok, a 7 fő bűn és a 7 mennyei erény kormányozza. Ezt a „belső harcot” – az ösztönök és a szellem küzdelmét a lélekért – tettük előadásunk tematikai centrumává, amelyen keresztül szembesíteni igyekszünk korunkat, magunkat, az embereket, életünk valóságával.
Kultúránk legősibb, évezredes törvénye a Tízparancsolat, amelyből fakadó bűnök és erények dualizmusának – egymás mellé rendelt viszonyának, ha úgy tetszik háborújának minden ember részese a mindennapokban is. Félelmetes és titokzatos erők ősi harca mindez a láthatatlanban. Nélküle semmit sem tudnánk a bátorságról, a szenvedélyről, a biztonságról, a félelemről, a békéről és a harmóniáról.
Nézőnket egy közös utazásra invitáljuk, a társulattól megszokott, emelkedett esztétika, harmónia és szépségkeresés, a klasszikus zene világába, a százéves hagyományokon alapuló mozdulatművészet, az emberi mozdulat egy újabb ünnepére. Az előadás spirituális, filozofikus, organikusan továbbfejlődő, mint a Dienes műfaj maga. A koreográfia irányt ad, de nem determinál. A tánc nem ítélkezik, hanem felold. Elképesztő művészi teljesítmény zömében negyven – ötven feletti táncosoktól. Egy óra életbölcselet a színpadon.

Bűnök és erények

kevélység (superbia) – alázat (humilitas),

fösvénység (avaritia) – adakozás (karitas),

bujaság (luxuria) – tisztaság (castitas),

irigység (invidia) – jóakaró szeretet (humanitas),

torkosság (gula) – mértékletesség, józanság,

harag (ira) – szelídség (patientia),

jóra való restség (acedia) – jóban való buzgóság (industria).

Rendezés-koreográfia:

Fenyves Márk, Pálosi István

Tánc:

Balázs Mari, Bodor Johanna, Fenyves Márk, Horváth Zsófia, Kopeczny Katalin, Lőrinc Katalin, Mándy Ildikó, Pálosi István

Színpadi látvány- jelmez-világítás:

FOM

Jelmez:

Matisz Gábor

Zene:

klasszikus zenei montázs

Bemutató: Költészet napja – 2011. április 10. – Erzsébetligeti Színház

A művészetek találkozása Babits Mihály verseinek ihletésében – klasszikus harmónia, költészet, zene és tánc a színpadon. Eredeti verstánc koreográfiákkal (Dr. Dienes Valéria 1915 – Mennyei színjáték, Mirkovszky Mária 1926 – Két nővér), mai kortárs verstánc művekkel kiegészülve.

A Babits est a Magyar Mozdulatművészeti Társulat klasszikus hangvételű verstánc estje, harmonikus kísérlet a költészet – tánc – zene kapcsolatára, hagyományainkat, a több mint 100 éves magyar mozdulatművészet tradícióit őrizve, mai, új verstáncokkal kiegészítve azt. Nézői vélemények szerint a társulatnak ez az estje a legkonzervatívabb, a mozdulatművészet hagyományos stílusát, emelkedettségét és költőiségét leginkább megmutató kompozíció fűzére.

Babits Mihály rokona és szellemi társa volt Dienes Valériának, számos dokumentum őrzi kapcsolatukat. A “Mennyei színjáték” című versből 1915-ben Babits rajongott Révész Ilusának készült az első ismert magyar modemtánc koreográfia, mely “lábról-lábra” örökítve maradt fenn. Hasonlóképp őrizzük Mirkovszky Mária “Két nővér” című verstáncát, mely 1926-ban Babits Mihály Zeneakadémián rendezett költői estjén került bemutatásra.

Az elhangzó Babits versek:

A Danaidák,  A lírikus epilógja,  Emlékezés,  Esti kérdés,  Fekete ország,  Halavány téli rajz,  Hegeso sírja,  Ima, Indulás az öregkorba, Isten gyertyája,  Józanság,  Két nővér,  Levél,  Mennyei színjáték,  Miatyánk,  Theosophikus énekek (I. Keresztény, II. Indus)

Rendező – Koreográfus:

Fenyves Márk, Pálosi István

Eredeti mozdulatművészeti koreográfiák:

Dr. Dienes Valéria 1915 – Mennyei színjáték,

Mirkovszky Mária 1926 – Két nővér

Előadók:

A verseket mondja:

Kövesdi László

Tánc:

Fenyves Márk, Haraszti-Zwiep Adrienn, Kopeczny Kata, Pálosi István, Pethő Kincső

Látvány:

FOM

Bemutató: 2008. március 20. – Nemzeti Táncszínház – Refektórium

“Egy valóság van: minden,
mindenkor lehetséges” (Szentkuthy Miklós )

Az előadás kortárs mozdulatművészeti kísérleti előadás, mind témájában, mind esztétikájában, mind vizuális és mozdulati megjelenésében. Tükörjáték ember és ember között. Érzelmekkel és vágyakkal, elrejtve vagy felvállalva, de kétségtelen létezve, megélve a valóságot.

Rendezés-Koreográfia:

Pálosi István

Videó:

Mészáros Kata

Zene:

montázs

Fény:

Vida Zoltán

Előadók:

Závodszky Rita, Szilágyi Krisztián

Videón közreműködők:

Buday Melinda

Fenyves Márk

Gajárszki Márton

Gábor Júlia

Lex Alekszandra

Pálosi István

Rácz Eszter

Szántó Dóra

Szelőczey Dóra

Bemutató: 1999. május 20. – MU Színház

Dr. Dienes Valéria (született Geiger, 1879 Szekszárd – 1978 Budapest) századunk magyar modern táncának (mozdulatművészet) első forradalmára volt. Nevéhez fűződik az első magyar moderntánc est, iskola és szakmai publikáció. 1912-től 1944-ig Orkesztika Iskolájából (később Intézet) tanítványok százait indította újra a táncszakmába. A műfaj 1940-es évek végi betiltása után elméleti és történeti munkákban foglalta össze tapasztalatait. Életműve egyedülálló, komplexitását tekintve is. Ő – a reneszánsz polihisztor – méltán lehet példaképe a ma táncosának.

1. Babits Mihály: Mennyei Színjáték – Mimikai orchéma rekonstrukció, Dienes Valéria koreográfiája Mirkovszky Mária közvetítésével, Heltai Erzsébet tolmácsolásában maradt fenn.
2. “Hajnalpír” etűd
3. “Hullámok” etűd
4. “Befejezetlenül befejezett” etűd – Tisztelgés mesterünk, P. Berczik Sára emléke előtt
5. “Alkonypír” – Ornamentikai orchéma

“A tánccá kristályosodott mozdulatművészet, minden művészet nyelvén beszél, hiszen minden művészet őse.”

(Dr. Dienes Valéria: Tánc, az embertest beszéde)

A 6. Alternatív Színházi Szemlén a produkció a Legjobb Alternatív Előadás díját, a Veszprémi III. Országos Kortárs Összművészeti Fesztivál zsűrijének különdíját nyerte el. A produkció, a VI. Koreográfiai Alkotások Európai Találkozóján Ginosa-ban (Olaszország) Magyarországot képviselte. A Budapesti Őszi Fesztivál keretében a Kortárs Táncszínházi Egyesület “Álljunk meg egy táncra” elnevezésű estsorozatán – mely a mai független táncművészet, elmúlt évadbeli darabjai közül válogat – 2000-ben e produkcióval szerepelt az együttes.

Rendezés – Koreográfia:

Fenyves Márk, Pálosi István

Tánc:

Bacskai Ildikó, Fenyves Márk, Gold Bea, Pálosi István

Látvány:

F.O.M.

Zene:

Klasszikus válogatás

Bemutató: 2001. november 2. – Millenáris Teátrum

” Álomarcok testet öltnek,

Tűnt homálya mélytüzű századoknak

Lángoló létre gyúl. ”

Dienes Valéria: Hajnalvárás

Dienes Valéria egyik legsikeresebb műve, a “Hajnalvárás”, 1925-ben került bemutatásra és hosszú évekig volt repertoáron.

Szövegét Dienes Valéria szerezte, zenéjét görög dallamokból az iskola zenei munkatársa Bárdos Lajos írta. A mozdulatkórus műfaja, ma szinte teljességgel hiányzik a tánc palettájáról. Választásunk azért esett erre a műre, mert azt gondoljuk e mű filozofikusságával nem vesztett aktualitásából. A több, mint 100 éves magyar moderntánc műfajnak – a mozdulatművészetnek – is vannak nagy múltú előadásai, melyeket a közönség eddig lehetőségek hiányában nem ismerhetett meg. Ez a felújítás kísérlet arra, hogy a mai kornak modern színpadi eszközökkel valami régit újraalkossunk táncban, a mozdulatok nyelvén.

Dienes Valéria így vall mozdulatkórusáról:

“… egészen személyesen készülődött bennem az én mozdulatkórusom gondolata, amelynek az orkesztika későbbi korszakában még tágabb keretekben, egészen a kórusdrámáig kellett fejlődnie…”

“A “Hajnalvárás” általános emberit akart közölni, valami olyasmit, mint az ember mélyén gyökerező kiolthatatlan várást és keresést, amelynek csak teljesedés lehet a vége. …”

A mű négy részből áll, melyek mind zenében – mind mozdulatban négy hangulatot testesítenek meg:

1. Könyörgés
2. Remény
3. Ígéret
4. Teljesedés

Szerző:

Dr. Dienes Valéria

Zene:

Bárdos Lajos

Rendezés – Koreográfiai rekonstrukció:

Fenyves Márk, Pálosi István

Bemutató: 2003. november 27. – Nemzeti Táncszínház

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat – a több mint 100 éves magyar mozdulatművészet – a magyar hagyományú modern tánc hungarikum, hagyományos stílusát és kreatív gondolkozásmódját legjátékosabban bemutató előadása. A Társulat legtöbbet játszott darabja 2003 óta.

Az előadás nemcsak a tánc, hanem a klasszikus zene gyermekekkel való megszerettetésére is különösen alkalmas. Nem a hagyományos történetmesélésre lehet számítani, hanem olykor vicces, olykor tanulságos, látványos, több szálon futó játékra, amelybe a gyermekeknek is van beleszólási lehetősége.

… „minden évben, bármi is megy
a tévében

Húshagyó kedd napján, a farsang
első alkonyatján

Az állatok összegyűlnek és
megvitatják

Az ünnepköri verseny minden fontos
pontját.

Az egész dolog lényege, a
királyválasztás éjjele

Mikor szavazati úton döntik el egy
púpon,

Hogy ki legyen a főnök …”

Tariska Szabolcs 2003

Rendező – Koreográfus:

Fenyves Márk, Pálosi István

Narrátor, szövegíró:

Tariska Szabolcs

Előadók:
Haraszti-Zwiep Adrienn, Kopeczny Katalin, Pethő Kincső, Závodszky
Rita, Fenyves Márk, Pálosi István

Látvány:

FOM

Maszk:

Koreny Viktória, Marosi Krisztina, Csábi Katalin

Smink:

Halma Ágnes

Bemutató: 2000.június 21. – Józsefvárosi Pódium

Az előadást William Wharton a Madárka című regénye inspirálta.

“Egy bolyongó lélek vándor
útja végén.

ez vagyok

testbe láncolt erő mely szabadulni
fog

fényes tisztaság rám mérted, de
tudtad

e teher mit jelent

gyenge test szabja falaim

gát

gátat követ

utazásom

rabjaként élhetek

Szürke kép és szánalmas virág

felnőttem vagy fogok

most vagyok

még vagyok

és történek”

(xmo)

Szerencsére mi emberek nagyon különbözőek vagyunk, ebből következően egyénenként másképp is viselkedünk, cselekszünk életünk folyamán. Álmaink, vágyaink, elképzelésünk a harmonikus világról, melyek döntően befolyásolják tetteinket, szintén különböznek.

Előadásunk főszereplője, az élet, álom, a lét.

Mi a valóság és mi az álom? Ki vagyok én? Az vagyok, akit álmodok, vagy az, amit élek? Vagy amit élek az az álmom? Mi végre van a lét?…

Koreográfus:

Fenyves Márk, Pálosi István

Előadók:

Bacskai Ildikó, Pálosi István