Repertoár



2018.11.13. Műcsarnok, Budapest

Ez az előadás tánctörténeti kuriózum volt. 2018. november 13-án, a Rejtett történetek című életreform kiállításon a Műcsarnokban 50 fős Mozdulatkórus került bemutatásra, Pálosi István és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, a Magyar Mozdulatkórus és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színész és tánctagozatos növendékeinek előadásában. Az előadás kiindulópontja Dr. Dienes Valéria orkesztika mozdulatrendszerének négy alappillére: tér – idő – erő – kifejezés. Mozdulati kutatásuk fókusza a kiállításhoz felépített tér, az Adolphe Appia színpad, mint térinstalláció, a természetes emberi mozdulat alapja: a lépés–járás mozdulatformái. Egyben búcsú Fenyves Márktól…

Cím: Fény – Árnyék Ima

2019.01.17, Műcsarnok, Budapest

A Rejtett történetek című életreform kiállítás záró eseményeként valósult meg a Műcsarnokban. Az előadás fókusza a hangokban, ritmusokban, mozdulatokban kifejezett áhítat. Az élő imádság, melyben Kelet Nyugat összeér, a pillanatban, melyben egyszerre tekintünk vissza az emlékeinkre és tárjuk ki magunkat a jövő felé Dienes Valéria, Fenyves Márk, Kodály Zoltán és Bartók Béla nyomdokain.

Koncepció-rendezés: Pálosi István, mozdulatművész

Tánc: Pálosi István valamint Miskolczi Renátó és Reiszner Dárió, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium növendékei

Zene: Földiné Irtl Melinda zenész, buddhista tanító

Cím: Zenesztory

Bemutató: 2018.04.10 – Óbudai Általános Iskola

Gyermekeknek szóló koprodukciós előadásunkat az Óbudai Danubia Zenekarral hoztuk létre. Hámori Máté (a zenekar művészeti vezetője) rendezésében, Fenyves Márk és Pálosi István koreográfiájában elevenedik meg egy új mese, élő zenekar előadásában, kezdve az őskortól napjainkig, és a Star Wars-ig, bemutatva korszakról korszakra a zenei műfajokat, hangszereket, táncokat és stílusokat.

Koreográfia: Fenyves Márk és Pálosi István

Rendezés: Hámori Máté

Jelmez:

Zene: Óbudai Danubia Zenekar

Cím: Szerpentintánc – Hommage a Loie Fuller

Bemutató: 2017.05.26. – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Budapest – a Mozdulatművészet Napja alkalmából

Előadásunk a múlt századi nagy alkotók bemutatásának, újragondolásának folytatása. Társulatunkra jellemző a nagy textíliák használata, melyet ebben a darabban sikerült kihasználni, így méltó emléket állítani a 20. század nagy látványszínházi táncosának Loie Fullernek.

Az est sok kis etűdből áll, szólók, duók, triók és csoportos kis és nagy fátylas koreográfiákból, melyek etűd fűzérként (tánckoncertként) egy nagy előadásként vagy részleteiben is előadhatóak, színházi térben és azon kívül egyaránt.

6-12 Táncművésszel alkottuk meg az új szerpentintánc variációkat, melyhez technikai alapot az E. Kovács Éva Mozdulatművész Mesternőnk által 40 év alatt kidolgozott fátyoltechnika és az általunk továbbfejlesztett és tanított fátyoltánc technika adja. Mind készültek az etűdök.

Koreográfia: Fenyves Márk és Pálosi István

Jelmez:

Zene: klasszikus zenei montázs, kortárs – modern zenei mix (DJ ER)

Cím: 7 FŐ BŰN

Bemutató: 2014. május 20. – Nemzeti Táncszínház

Az emberi életet – a „valóság misztériumát” – ősi törvényekben írt szabályok, a 7 fő bűn és a 7 mennyei erény kormányozza. Ezt a „belső harcot” – az ösztönök és a szellem küzdelmét a lélekért – tettük előadásunk tematikai centrumává, amelyen keresztül szembesíteni igyekszünk korunkat, magunkat, az embereket, életünk valóságával. Kultúránk legősibb, évezredes törvénye a Tízparancsolat, amelyből fakadó bűnök és erények dualizmusának – egymás mellé rendelt viszonyának, ha úgy tetszik háborújának minden ember részese a mindennapokban is. Félelmetes és titokzatos erők ősi harca mindez a láthatatlanban. Nélküle semmit sem tudnánk a bátorságról, a szenvedélyről, a biztonságról, a félelemről, a békéről és a harmóniáról.

Nézőnket egy közös utazásra invitáljuk, a társulattól megszokott, emelkedett esztétika, harmónia és szépségkeresés, a klasszikus zene világába, a százéves hagyományokon alapuló mozdulatművészet, az emberi mozdulat egy újabb ünnepére.

Az előadás spirituális, filozofikus, organikusan továbbfejlődő, mint a Dienes műfaj maga. A koreográfia irányt ad, de nem determinál. A tánc nem ítélkezik, hanem felold. Elképesztő művészi teljesítmény zömében negyven – ötven feletti táncosoktól. Egy óra életbölcselet a színpadon.

Bűnök és erények – kevélység (superbia) – alázat (humilitas), fösvénység (avaritia) – adakozás (karitas), bujaság (luxuria) – tisztaság (castitas), irigység (invidia) – jóakaró szeretet (humanitas), torkosság (gula) – mértékletesség, józanság, harag (ira) – szelídség (patientia), jóra való restség (acedia) – jóban való buzgóság (industria).

Rendezés-koreográfia: Fenyves Márk, Pálosi István

Színpadi látvány- jelmez-világítás: FOM

Jelmez: Matisz Gábor

Zene: klasszikus zenei montázs

Cím: Babits est – Verstánc est

Bemutató: Költészet napja – 2011. április 10. – Erzsébetligeti Színház – Budapest

A művészetek találkozása Babits Mihály verseinek ihletésében – klasszikus harmónia, költészet, zene és tánc a színpadon. Eredeti verstánc koreográfiákkal (Dr. Dienes Valéria 1915 – Mennyei színjáték, Mirkovszky Mária 1926 – Két nővér), mai kortárs verstánc művekkel kiegészülve.

A Babits est a Magyar Mozdulatművészeti Társulat klasszikus hangvételű verstánc estje, harmonikus kísérlet a költészet – tánc – zene kapcsolatára, hagyományainkat, a több mint 100 éves magyar mozdulatművészet tradícióit őrizve, mai, új verstáncokkal kiegészítve azt. Nézői vélemények szerint a társulatnak ez az estje a legkonzervatívabb, a mozdulatművészet hagyományos stílusát, emelkedettségét és költőiségét leginkább megmutató kompozíció fűzére.

Babits Mihály rokona és szellemi társa volt Dienes Valériának, számos dokumentum őrzi kapcsolatukat. A “Mennyei színjáték” című versből 1915-ben Babits rajongott Révész Ilusának készült az első ismert magyar modemtánc koreográfia, mely “lábról-lábra” örökítve maradt fenn. Hasonlóképp őrizzük Mirkovszky Mária “Két nővér” című verstáncát, mely 1926-ban Babits Mihály Zeneakadémián rendezett költői estjén került bemutatásra.

Az elhangzó Babits versek:

A Danaidák, A lírikus epilógja, Emlékezés, Esti kérdés, Fekete ország, Halavány téli rajz, Hegeso sírja, Ima, Indulás az öregkorba, Isten gyertyája, Józanság, Két nővér, Levél, Mennyei színjáték, Miatyánk, Theosophikus énekek (I. Keresztény, II. Indus)

Rendező – Koreográfus: Fenyves Márk, Pálosi István

Eredeti mozdulatművészeti koreográfiák:

Dr. Dienes Valéria 1915 – Mennyei színjáték,

Mirkovszky Mária 1926 – Két nővér

Előadók:

A verseket mondja: Kövesdi László

Látvány: FOM

Jelmez:

Zene:

Cím: Tükörfényben

Bemutató: 2008. március 20. – Nemzeti Táncszínház – Refektórium, Budapest

“Egy valóság van: minden, mindenkor lehetséges” (Szentkuthy Miklós )

Az előadás kortárs mozdulatművészeti kísérleti előadás, mind témájában, mind esztétikájában, mind vizuális és mozdulati megjelenésében. Tükörjáték ember és ember között. Érzelmekkel és vágyakkal, elrejtve vagy felvállalva, de kétségtelen létezve, megélve a valóságot.

Rendezés-Koreográfia: Pálosi István

Videó: Mészáros Kata

Zene: montázs

Fény: Vida Zoltán

Előadók: Závodszky Rita, Szilágyi Krisztián

közreműködők:

Videón:

Buday Melinda

Fenyves Márk

Gajárszki Márton

Gábor Júlia

Lex Alekszandra

Pálosi István

Rácz Eszter

Szántó Dóra

Szelőczey Dóra

Cím: Karnevál – Az állatok farsangja

Bemutató: 2003. november 27. – Nemzeti Táncszínház – Budapest

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat – a több mint 100 éves magyar mozdulatművészet – a magyar hagyományú modern tánc hungarikum, hagyományos stílusát és kreatív gondolkozásmódját legjátékosabban bemutató előadása. A Társulat legtöbbet játszott darabja 2003 óta.

Az előadás nemcsak a tánc, hanem a klasszikus zene gyermekekkel való megszerettetésére is különösen alkalmas. Nem a hagyományos történetmesélésre lehet számítani, hanem olykor vicces, olykor tanulságos, látványos, több szálon futó játékra, amelybe a gyermekeknek is van beleszólási lehetősége.

… „minden évben, bármi is megy a tévében

Húshagyó kedd napján, a farsang első alkonyatján

Az állatok összegyűlnek és megvitatják

Az ünnepköri verseny minden fontos pontját.

Az egész dolog lényege, a királyválasztás éjjele

Mikor szavazati úton döntik el egy púpon,

Hogy ki legyen a főnök …”

Tariska Szabolcs 2003

Rendező – Koreográfus: Fenyves Márk, Pálosi István

Narrátor, szövegíró: Tariska Szabolcs

Előadók: Haraszti-Zwiep Adrienn, Kopeczny Katalin, Pethő Kincső, Závodszky Rita, Fenyves Márk, Pálosi István

Látvány: FOM

Maszk: Koreny Viktória, Marosi Krisztina, Csábi Katalin

Smink: Halma Ágnes

Cím: Szárnyak nélkül

Bemutató: 2000.június 21. – Józsefvárosi Pódium

Az előadás William Wharton a Madárka című regénye inspirálta

“Egy bolyongó lélek vándor útja végén.

ez vagyok

testbe láncolt erő mely szabadulni fog

fényes tisztaság rám mérted, de tudtad

e teher mit jelent

gyenge test szabja falaim

gát

gátat követ

utazásom

rabjaként élhetek

Szürke kép és szánalmas virág

felnőttem vagy fogok

most vagyok

még vagyok

és történek”

(xmo)

Szerencsére mi emberek nagyon különbözőek vagyunk, ebből következően egyénenként másképp is viselkedünk, cselekszünk életünk folyamán. Álmaink, vágyaink, elképzelésünk a harmonikus világról, melyek döntően befolyásolják tetteinket, szintén különböznek.

Előadásunk főszereplője, az élet, álom, a lét.

Mi a valóság és mi az álom? Ki vagyok én? Az vagyok, akit álmodok, vagy az, amit élek? Vagy amit élek az az álmom? Mi végre van a lét?…

Koreográfus: Fenyves Márk, Pálosi István

Előadók:

Jelmez:

Zene:

További darabok:

  • 3NőVér
  • A Harmónia Ünnepe
  • Berczik Etűdök
  • Bélamese
  • Bóják
  • Castor és Pollux (Az összetartozás mítosza)
  • Csipkejózsika és Lúdanyó
  • Sellőfiú
  • Elemek
  • Élő Tánc koncertek
  • Évszakok
  • Répa, retek, mogyoró
  • RésJ
  • Rítus
  • Hajnalvárás
  • In Memoriam Berczik Sára
  • In Memoriam Dienes Valéria
  • Káin-Ábel
  • Mezítláb
  • Vágy Variációk (Másikra Vágyva)